Vészesen fogy az időm. Egyszerre történik nálunk minden, főzés, etetés, reggeli, öltözés, pelenkacserék, takarítás, mosás, ing vasalás, séta, altatás. Egy időre letettem arról, hogy jól átgondoljam a napi bevásárlást, az ebédek előkészítését és azt, hogy minél egészségesebb alapanyagokkal dolgozzak. Egy kéthetes csecsemő és egy kétéves izgő-mozgó fiúcska mellett nem könnyű. Ilyenkor készül sokszor mákostészta, palacsinta, rántott hús, krumplipüré stb. Ezek a gyerek kedvencei. No meg persze a zöldségleveseim, amiket szintén imád és ez helyre teszi lelkiismeretemet is. A minap a fiúk mákostésztát ettek, amihez együtt választottak egy mókás rövid makarónitésztát.
Én a kifőtt tésztát magamnak megpirítottam egy kis szezámolaj és szójaszósz társaságában, majd szórtam rá pirított szezámmagot és beleforgattam egy pár levél zöld salátát. Leánykám ugyanezt ette, bár ő anyatej formátumban. Isteni volt. Ebéd közben egy pillanatra úgy éreztem, a két mákostésztaevő megirigyelte az én ebédemet, de a szezámmag és a szezámolaj eltántorította őket a kóstolástól.