szombat, március 23, 2013

Saláta tojással, szalonnával és mentás vinaigrette-tel









Tartalmas saláta ebédre vagy estére. A szalonna és a tojás ugyebár jó barátok, de inkább reggelire valók. Így, salátával és ezzel a mentás vinaigrette-tel könnyebben fogyasztható akár este is. Nekünk gin - tonic kísérte:)
A saláta tényleg pofon egyszerű: jégsaláta, főtt tojás, pirított szalonna ízlés szerint. A tetejére pedig reszelt parmezán és a vinaigrette. Saláta alapnak érdemes jégsalátát használni, mert az akkor is ropogós marad, ha forró szalonnát vagy meleg tojást teszünk rá.

A vinaigrette:

hozzávalók:

1 kisebb csokor menta
2 nagy vagy 4 kisebb gerezd fokhagyma
1-1/5 deci extra szűz olivaolaj
1 ek fehérbor ecet (vagy lehet kísérletezni mással is, nekem pl. van KRIEK sörecetem)
só, bors és cukor először egy -egy csipet, aztán kóstolgatni kell és ízlés szerint alakítani.

elkészítés:

Nagyon bonyolult:) mindent össze kell mixelni, legkönnyebb aprítóval. Az olaj és az ecet összeturmixolásával egy selymes elegyet kell hogy kapjunk.
Ugyanígy készíthetünk pl. bazsalikomos vinaigrett-tet is.

Miután elrendeztük a tálon a salátát, tojást és a szalonnát, megszórjuk parmezánnal és meglocsoljuk a mentás vinaigrette-tel. Először keveset tegyünk rá, nem kell eláztatni az ételt. Lehet egy -egy cseppet a tányér szélére is csepegtetni körbe, az nagyon fancy:))

Jó étvágyat!

csütörtök, március 21, 2013

BOTRÁNY!!!

Több, mint két év, te jó ég. Hogy ment el így az idő?
Több, mint két éve nem posztoltam semmit. Közben gyermekek felnőttek, már nincsen egy baba sem a háznál. Anyuka meg újra munkába állt...kissé szokatlan, de jó érzés. Ja, és majdnem elfelejtettem, országot is váltottunk. Újra Budapest!! (a facebookra is foghatnám, hogy így elmaradtam...)
Mivel nem sokan követtek, gondolom túlélték valahogy. De  a barátságból olvasóknak tartozom annyival, hogy folytatom, és ki tudja, talán új olvasók is akadnak majd. Próbálom a telefonomról intézni, talán úgy gyorsabb,(talán a 16-oson lesz rá időm) igaz ehhez még kell szereznem ékezetes betűket.

Üdv Újra itt! (ezt főleg magamnak írtam)

hétfő, december 20, 2010

A szülők kedvence: A kolbászos rák


A gyerekek kedvence után, íme a mi kedvencünk: a kolbászos rák. Része lesz a karácsonyi menünek is, jól bevált parti és vendégváró ételünk. Nem kell hozzá sokminden, igazán egyszerű elkészíteni. A garnélák pucolása talán a legnehezebb.

A garnélát legjobb ha nyersen vesszük meg, vagyis még szürke állapotban. Ha már rózsaszín akkor meg van főzve (persze ritkán az is jó, de a nyers főzése alatt sokkal jobban magába szívja az ízeket). A garnéla pucolása macerás, de megéri...itt Brüsszelben mi nagyon el vagyunk kényeztetve tengeri herkenytűkkel, könnyű beszerezni, sok halas bolt van és a szupermarketben is kapható.

A pucolás: Első lépésben letekerjük a garnéla fejét, majd kibontjuk a páncéljából, letépjük a lábait, de vigyázzunk arra, hogy a farkán lévő páncél érintetlen maradjon vagyis azt rajta hagyjuk. Ezután ügyesen kihúzzuk a garnéla belét, ez egy vékony fekete cérnaszerű bélszál, ami a garnéla domború oldalán (hátán) fut végig. Erre több módszer is van, van aki bevágja a rákot hosszában egy késsel és úgy húzza ki a belet, de ezt nem szeretem, mert így sütés közben nagyon szétesik a hús. Én a garnéla nyaka környékén, egy fogpiszkálót keresztirányban beszúrok a húsba és megpróbálok a bél alá nyúlni, majd szépen óvatosan kihúzom. Nem kell megijedni ha egy kicsi benne marad, nem lesz attól semmi baja.

Hozzávalók:
20 db nagyobb, nyers garnélarák
5 gerezd fokhagyma
Kb 20 karika csípős kolbász
1 csokor petrezselyem
só, bors, olívaolaj

Elkészítés:
A fokhagymát kicsit összenyomom és héjastul, olívaolajon picit megpirítom, hozzáadom a kolbászt és 1-2 percig pirítom, ezután adom hozzá a megtisztított garnélát és addig sütöm, forgatom amíg rózsaszín nem lesz. Nem szabad "halálra" sütni ezt sem!! Apróra vágott petrezselyemmel tálalom. Evés közben persze figyelni kell a garnéla-farkára, hiszen azon még rajta van a páncél!!

szombat, december 11, 2010

Újrakezdés! A gyerkőcök kedvence a rizses hús


Hosszú hallgatás után újra jelentkezem egy nagy kedvenccel. A rizses hús, ahogyan nagymamám készítette gyermekkorom egyik meghatározó gasztronómiai élménye. Imádtam. A jó ragacsos rizs és a benne lévő, néha bizony rágós hús sokszor került az asztalunkra.
Bár én sokban eltérek az eredeti elkészítési módtól, azért a ragacsosság megmaradt. Inkább egy jó rizottóhoz hasonlít, persze nem annyira krémes és nincs benne az erős ízű parmezán. Anyukám szerint a rakott kel töltelékéhez hasonlít a leginkább.
A két gyermek kedvenc étele, és az egyetlen módja, hogy rizst egyenek.

Hozzávalók:

fél kiló darált marhahús (vagy fele- fele marha, illetve sertéshús)
két zacskó rizs + 2 deci a rizs főzőlevéből
2 ek paradicsompüré
1 deci paradicsomszósz
2 kisebb vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
1 tk őrölt római kömény
1 tk őrölt koriander
só, bors

Elkészítés:
A rizst felteszem főni.
A hagymákat felaprítom és olívaolajon megpárolom. Ráteszem a húst, állandóan kevergetve megpirítom. Sózom, borsozom és beleteszem a többi fűszert is.
Fedő alatt 5 percig főzöm, majd belekeverem a paradicsompürét és a paradicsomszószt.
Újabb 5 percig főzöm.
Ha megfőtt a rizs, lecsepegtetés nélkül, azonnal a húshoz öntöm és még a rizs főzőlevéből is teszek hozzá.
2-3 perc alatt összeforgatom és főzöm. Fedő alatt egy kicsit állni hagyom (úgyis ki kell hűlnie egy kicsit mielőtt a gyerekek befalják).
Magamnak reszelt parmezánnal, vagy még jobb, ha 1-2 kanál tejföllel tálalom.
Sokszor még hozzákeverek egy konzerv csicseriborsót is.
20 perc alatt kész!
Jó étvágyat!

hétfő, november 16, 2009

Vasárnapi sült csirke

Szokásaim rabja vagyok. Pontos napirend, percre pontos altatás és sétáltatás. Gondosan kigondolt heti menü és pontosan összeírt bevásárlólista árkalkulációval. Nem hangzik túl izgalmasan igaz? Pedig az, a gyerekek még ezen szigorú szabályok között is izgalmassá teszik a hétköznapjaimat. Meg egyébként is, nekem csak így megy ez a gyerek projekt.
Most, hogy a pici is már értelmezhető korban van, vagyis elmúlt 10 hónapos, újra kellemesen, viszonylagos nyugalomban tudunk együtt ebédelni. Bár most is csak olyan ételek jöhetnek szóba, amiket 1-2 órával előbb el tudok készíteni, mert ugyanúgy, mint korábban, most is egy kirándulással felérő, erdei sétáról beesve ülünk az asztal köré.

Babika kapcsolata a bébiételekkel megszűnt létezni, neki már csak az jó, amit mi eszünk, nekem meg így sokkal kényelmesebb. Nagy ügyet nem csinálok belőle, ugyanúgy fűszerezek neki is, így jó hamar hozzászokik a sok őrölt borshoz, sóhoz, fokhagymához és a sok zöldfűszerhez.

A legjobban azokat az ételeket szeretem, amiket egy tepsiben, egyszerre tudok elkészíteni a sütőben. Ilyen a mi sült csirkénk, fűszeres krumplival.

Hozzávalók:

1 jó nagy, szép sárga csirke
1 egész fej fokhagyma
1 citrom
1 köteg (kb. 10 szál) kakukkfű
Bőven só és bors (frissen őrölt)
olívaolaj

30 szem krumpli
só, bors, pici piros paprika, olívaolaj

Elkészítés:

A sütőt előmelegítem 180 fokra (figyelem! lassan készül, úgyhogy érdemes már reggel kilenckor betenni a sütőbe!)

A csirkét besózom és beborsozom, jól belemaszírozom a fűszereket és tényleg jó sokat teszek rá.
A csirke belsejébe beletömködöm a fokhagymát, a félbevágott citromot, a kakukkfűvet, még több sót és borsot, locsolok bele olívaolajat is, majd egy nagy sütőtál közepére helyezem, úgy hogy a háta legyen lefelé. Kívülről is locsolok rá olívaolajat.

A krumplit félbevágom, majd beleforgatom a fűszerekbe és az olívaolajba, majd a csirke köré halmozom, de úgy hogy a héja legyen lefelé, így nem fog letapadni.

Az egészet beteszem a sütőbe, fél órára 180 fokon, majd feltekerem 200 fokra a sütőt és pirosra sütöm. Közben 10 percenként, picit kihúzom a sütőből, megdöntöm a tálat és a saját levével meglocsolom a csirke tetejét és a krumplit is.