A kuglófban van valami régimódi, olyan nagymamás. Elképzelem, ahogy az unokák egy kellemes vasárnapi teázásra mennek a jól öltözött, szép, őszhajú nagymamához és a teához kuglófot esznek, miközben a nagypapa újsággal az ölében alszik a hintaszékben.
No ilyen nálunk soha nem volt, legalábbis a kuglóffal kapcsolatban nem voltak ilyen élményeim, sőt, egyáltalán semmilyen élményem nem volt. Édesanyámat inkább a töltött csirkéje miatt szeretjük, mintsem az isteni mazsolás, vagy túros kuglófjáért, aminek illata vasárnap bejárta az egész lakást. Nagymamám pedig abban a 30 évben amikor ismertem, mindig a régi ízek után vágyakozott és a linzertészta kinyomójával szenvedett, ami soha nem működött, pedig olyan szépséges virág és csillag alakú apró kekszeket szeretett volna készíteni, aminek a közepén egy fél kandírozott cseresznye, vagy egy kis baracklekvár van. Pedig mennyivel könnyebb egy kuglófot elkészíteni, főleg ezt a kevert tésztás változatot. Ennek ellenére továbbra is fenntartom, hogy oly sok dolog mellett a főzési szenvedélyemet is nagymamámtól örököltem, vele ellentétben én evési szenvedéllyel is bírok - akárkitől is kaptam ezt a jó tulajdonságot, köszönet érte.
Gyermekem gasztronómiai nevelését már igen korán elkezdtem. Napi rendszerességgel nézegetjük végig a szomszéd utcában egymás mellett sorakozó, halas, sajtos, húsos, zöldséges boltok kirakatát, ahol olyan gyönyörűségesen vannak tálalva az ételek, hogy akár a nyers húst is szívesen elrágcsálnánk. Persze a kedvencünk a pékség, ahol olyan mennyei torták vannak a kirakatban, hogy 10 percig csak bámulunk, majd gyermekem sírva távozik. Neki a szépséges színes illetve csokis torták, nekem pedig a kevésbé mutatós, ámbár annál finom morzsás, almás, tojáshabos torták a kedvenceim.
Ma is ott jártunk. A hazainduláshoz szükséges volt, hogy megígérjem, készítek "tojtát" otthon. Persze nem lesz olyan szépséges, de biztosan ízleni fog. Egyenlőre még sül, én meg itt ülök egy kuglófillatú lakásban, odakint meg szakad az eső, de nem bánom.
Hozzávalók:
250 gramm puha vaj
15 gramm cukor
5 tojás
450 gramm liszt
50 gramm darált mandula (helyette lehet liszt is)
1 tk sütőpor
pici só
125 ml tej
1 tk vaníilia
1 deci amaretto (elhagyható vagy rumra cserélhető)
1 marék mazsola
100 gramm étcsokoládé
Elkészítés:
A sütőt 180 fokra előmelegítem. A mazsolát nyakonöntöm az amarettóval és felforralom, majd letakarom és állni hagyom. A puha vajat a cukorral habosra keverem, majd egyenként elkeverem benne a tojásokat. A lisztet összekeverem a sóval, sütőporral és a mandulával, majd felváltva a tejjel a tojásos masszához keverem. Hozzákeverem a vaníliát és a mazsolás amarettót is. A tésztát ketté választom és a felébe belekeverem az étcsokoládét. Egy kuglófformát jól kivajazok és kilisztezek, majd beleöntöm a világosabb tésztát és erre rákanalazom a csokoládés tésztát. 180 fokon kb. egy órát sütöm. Ha úgy látom, hogy a teteje igen megsült akkor letakarom egy kis alufóliával. Porcukorral vagy baracklekvárral tálalom.